A nyár végi, ősz eleji befőzések állandó szereplője nálam az ajvár. Nem telik el úgy év hogy ne főznék. Egri főiskolai éveimben (jó sok évvel ezelőtt) Kriszta barátnőm hozott magával szlovákiai kisfalujából, így került a látókörömbe s közös lakmározásokat tartottunk édesanyja ajvárfőztjéből. Fokhagymás pirítós és ajvár hmmm...kell ennél több?! Szegény idők voltak ezek. Heti pár ezer Ft-ból kellett gazdálkodnunk, de mégis mindig nagyon jókat ettünk. Édesanyja receptjét azóta saját szájízem szerint kissé átdolgoztam s mostanra családi recepté vált.